A Star Trek (Űrszekerek) sorozat az egyik leghíresebb földönkívülis sorozat és sokszor exopolitikai cikkekben és bennfentesek is említik, mint olyan, ami a tényleges helyzetet (technológia, szociológia) egészen jól leírja.

Én személyesen is kedvelem a Star Trek sorozatot, különösen a The Next Generation (TNG, magyarul Az új nemzedék), melyben Jean-Luc Picard az Enterprise kapitánya. Ezek a részek játszódnak a legmesszebb a jövőben és ezekben jönnek elő leginkább azok a tulajdonságok, amik egy fejlett civilizációt és emberiséget tudnának képviselni. A filmbeli karakterek egy fejlett személyiséget mutatnak fel és úgy reagálnak a helyzetekre, ahogy egy mai bölcs reagálna, nem egy mai hadsereg vezetője vagy politikus.

Nincsenek “jók meg rosszak”, vagyis kizárólag pozitív meg negatív civilizációk. A legnagyobb ellenségről, a Borgokról (akik egyféle mesterséges intelligenciaként is értelmezhetőek) is kiderül, hogy az emberiség valamit tud nekik adni: a személyességet (individuum fogalmát), ami aztán elterjed köztük és az egész társadalom felszakad és egy újabb fejlődésbe fázisba lép.
A romulánok, a másik nagy, de emberi léptékű ellenségről kiderül, hogy a vulkániakkal rokonok, és kettejük egyesülése szükséges ahhoz, hogy túljussanak gyengeségeiken. Az egyik fél az érzelmek elnyomását képviseli a ráció rovására, a másik egy impulzív érzelmi alapú társadalom.
A klingonok egy érdekes jelenség: valójában egy harmadik tudatszintet látszanak élni (az egó, az én fontossága, egy harci tradíciós nép, mint egy archaikus törzs a Földön). Ők is bekerülnek a Föderációba, ami azt jelenti, hogy ezeket a tulajdonságokat is lehet egészségesen integrálni és kezelni. Azt mutatja, hogy a készítők tudták, fontos elismerni ezeknek a létjogosultságát és megtaláláni a helyüket. Persze ez az integráció nem mentes konfliktusoktól, ez egy reális ábrázolás.
A kapitány, Picard elég sokszor elmondja monológjaiban, hogy az emberiséget most már a belső fejlődés motiválja tovább. Ez az önmegvalósítás, ha úgy tetszik, a maslowi piramis legfelső fokozata, illetve az integrálszemléletben egy hatos tudatszint. Az alapvető emberi szükségletek nem jelentenek problémát, és a hierarchia, az egó, az érzelmek, a háború, az etikai mind-mind a helyén van úgy, ahogy most egy egészséges társadalmat el tudunk képzelni.

Néhány epizódban még egy pár specifikus önismereti és önmegvalósításban gyakori téma is előkerül:
– Picard kapitány alternatív idővonalai – mi lett volna a múltban egy másik döntéssel, egy másik idővonalon, idővonal manipuláció, illetve a “túlvilág”beli visszatekintés az elmúlt életre és döntési idővonal elágazásokra, mintha csak Michael Newton könyvét olvasnánk
– a mesterséges intelligencia Data parancsnok személyében. Ő ugyan néhány autisztikus vonással bír, mivel az érzelmek hiányoznak belőle és csak programozottan él. Viszont egy állandó keresésben van azzal, hogy mit is jelent embernek lenni, nem ellenségesen és nem szuperioritással viszonyul az emberekhez.
– a telepatikus kommunikáció elég árnyalt ábrázolása Deanna Troi személyében, különös tekintettel még arra is, hogy ez milyen árnyoldalakkal jár. A mindennapoban egy látnok/médium, akinek kinyíltak az érzékszervei a transzcendens világ felé, hasonló dolgokat él meg.

Érdekesség, hogy egy nemrég felszólaló bennfentes (William Tompkins) nyomán arra lehet gyanakodni, hogy a sorozat forrásai közt egy olyan tengernagy (Leslie Stevens) szerepel, akinek voltak bennfentes ismereti a titkos űrprogramról, sőt részt is vett benne, és ő együtt dolgozott Gene Roddenberry-vel. (forrás: http://exopolitics.org/gene-rodenberry-based-star-trek-on-secret-us-navy-space-fleet/)